Politikai tevékenységem kezdete 1996-ra nyúlik vissza, abban az évben váltam a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagjává. Karrieremet elsõsorban demokratikus eszmék határozták meg, amelyek ebben az értelemben a nemzeti kisebbségek érdekképviseletének szükségességét is feladatként szabták meg számomra.
Munkám során - el
õbb helyi tanácsosként, jelenleg parlamenti képviselõként, és nem utolsó sorban az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjeként kiemelten szem elõtt tartottam és tartom mind a Kolozs megyei magyar kisebbség, mind általában véve a megye egész lakosságának érdekeit.
Tevékenységem hatékony folytatásához – melyet a kezdetekt
õl fogva a közösség szolgálatába állítottam – biztosítani szeretném szavazóimat arról, hogy állandó jelleggel részt veszek a megye társadalmi, politikai és kulturális életében, hogy naprakész információk birtokában, és a helyi igények és hiányosságok ismeretében érdemben tenni tudjak azokért, akik bizalmat szavaztak nekem. Éppen ezért az Önök rendelkezésére bocsátom parlamenti tevékenységem összefoglaló anyagát.

1. Jogász régiséget a tanács titkárának

RMDSZ-es kollégáimmal együtt olyan törvénytervezetet kezdeményeztünk melynek értelmében a tanács titkári tisztségének betöltése jogász régiségnek számít. Ezáltal a jogott végzett fiatalokat arra sarkalljuk, hogy vállalják fel a tanács titkári feladatot, ugyanakor pedig növeljük a Kolozs megyei, illetve a romániai polgármesteri hivatalok alkalmazottainak képesítését.

2. A többség akarata megakadályozza az albérl
õk kilakoltatását

A Szenátus és Képvisel
õház döntött: a rosszakaratú albérlõt nem lehet gyorsított eljárással kilakoltatni, az országgyûlés elvetette azt a törvénytervezetet amiben azt javasoltam, hogy egyszerûsített bírói eljárást alklamazzanak az albérlõk kilakoltatása esetén. A törvény értelmében az államosított ingatlanok jogos tulajdonosai kötelesek megtartani az ingatlanra kötött bérleti szerzõdést még akkor is ha már a szóban forgó ingtalant visszaszolgáltatták, és ahhoz, hogy el tudják távolítani az esetleg gondatlan és rosszhiszemû albérlõt továbbra is a megszokott, de hosszú és nehézkest eljárást kell kövessék.

3. Megtörik a közjegyz
õk egyeduralma

Javaslatomra elérhet
õbb lesz a közjegyzõi szakma. Több szenátor és képviselõ kollégámmal együtt úgy láttuk, hogy a közjegyzõi szakma liberalizálásával növelhetjük a közjegyzõk versenyképességét, akik fel kell vegyék a kesztyût minden tapasztalt jogásszal szemben. Indítványunknak fõ kedvezményezetje az állampolgár – szavazónk, aki remélhetõen kevesebbet fog majd fizetni a mindenképp jobb minoségû közjegyzõi szolgáltatásokért.

4. Érthet
õbb és egyszerûbb eljárás a községek alapításakor

RMDSZ-es kollégáimmal együtt érthet
õbbé és ugyanakkor egyszerûbbé akarjuk tenni a települések rangsorolását, illeteve a községek alapítását. Kezdeményezésünk célja a törvény érthetõ alkalmazása. A törvény által elõírt eljárás teljesítése után, a község megalakulását, illetve a település rangsorolását az országgyûlés mondja ki.

5. Új jogszabály az Alkotmánybíróság személyzetét illet
õen

Több parlamenti kollégámmal együtt egy olyan törvénytervezet kezdeményez
õi vagyunk, ami új törvényes keretet nyújt az Alkotmánybíróság alkalmazottai számára. Az új törvény elfogadásával 8 év jogrendszeri módosításai tükrözõdnének az alkotmánybírósági alkalmazottak státuszában.

6. Újabb csatát nyertünk az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében

Évek hosszú sora után végre sikerült törölni az állam el
õvásárlási jogát. Kedeményezésemre az állam nem kötelezheti a visszaszolgáltatott javak külföldi tulajdonosait, hogy elõször neki ajánlja fel az ingatlant megvásárlásra. A tulajdonos szabadon kínálhatja megvásárlásra tulajdonát, függetlenül attól, hogy ki a leendõ vásárló.

7. Új alapelvek a modern családban – a család demokratikus pillérekre helyezése


Véleményem szerint a jelenlegi társadalmi viszonyok keretében a házastársaknak meg kell adni az esélyt, hogy igényeiknek és érdekeiknek megfelel
õen kiválasszák azt a házassági vagyonrendszert, amely anyagi kapcsolataikat fogja rendezni.

Miért rendezzük anyagi viszonyainkat a házasság el
õtt?

A kicsinyes és jelentéktelen dolgokon túlmen
õen, egy sajátos vagyonrendszer kiválasztásával a felek maguk dönthetnek anyagi ügyleteikrõl, idõt és pénzt nyernek azzal, hogy nem kérik a bíróság közbenjárását. Egy házassági szerzõdés esetén a válás egy egyszerû formalitásnak tûnhet, hisz az anyagi kérdések rendezését a felek már leszögezték.

Mit kínál ez a törvénykezdeményezés?

- Megadni a házastársaknak azt a lehet
õséget, hogy igényeik szerint szabadon válasszanak házassági vagyonjogi rendszert.
- Megel
õzni az anyagi javakkal kapcsolatos vitákat.
- Azok számára akik nem akarnak házassági szerz
õdést kötni, megmaradnak a jelenleg is hatályos vagyonközösségre vonatkozó rendelkezések.
- Törvénykezdeményezésemben három egyezményes házassági vagyonrendszert nevesítettem meg – de a házastársak, az általános törvényes keretek tiszteletben tartásával, eltérhetnek az általam körvonalazott rendszerekt
õl:

* A javak elkülönítésér
õl szóló rendszer – minden házasság elõtt, illetve a házasság ideje alatt saját név alatt szerzett vagyontárgy, a szerzõ házastárs kizárólagos tulajdona. A közösen szerzett javak, a házas felek részarányos közös tulajdonát képezik.

* A vagyonszerzésben való részvétel rendszere - minden házasság el
õtt, illetve a házasság ideje alatt saját név alatt szerzett vagyontárgy, a szerzõ házastárs kizárólagos tulajdona. Ha a beszerzés/felvásárlás közös jövedelembõl vagy a másik fél magánjövedelmébõl történt, a rendszer felosztását követõen, a szerzõ fél köteles kártérítésben részesíteni házastársát.

* Egyezményes vagyonközösség – alkalmazását tekintve megegyezik a jogszerû vagyonközösség rendszerével, de a házasfelek, vagyonjogi szerzodésükben, pontszerûen eltérhetnek a jogszerû vagyonközösség rendszerét
õl. Bizonyos eltérések bevezetése / körvonalazása a törvény által meghatározott kérdésekben lehetséges.

- Bármely vagyonrendszer módosítása a házasságkötést
õl számított 6 hónap leteltével válik lehetségessé.

8. Szemem fénye – együtt a gyermekekért

Életem legboldogabb pillanata az volt amikor apa lettem. A szül
õi felelõség mellett, abban a pillanatban felvállaltam azt is, hogy harcoljak a gyermekek jogaiért – a fiamért, a te gyerekedért és az összes kis csemetéért aki valaha segítségre szorul. Ezért több parlamenti képviselõ társammal együtt olyan törvény kezdeményezõje vagyok, ami a GYERMEK ÜGYVÉDJE intézményét honosítja meg Romániába. A törvénykezdeményezés célja a gyermekek érdekképviselete, jogaiknak biztosítása és minden kisded életének jobbítása.

9. Egyenl
õ jogok a kommunizmus meghurcoltjainak

Ügyvédként tanuja lehettem annak, hogy a romániai bíróságok joggyakorlata nem egyhangú a kommunizmusban meghurcoltak jogainak elismerését illet
õen. A törvény értelmezheõosége miatt sok áldozattól megvonták törvényes jogaikat. Törvénykezdeményezésem célja ennek a különbségtételnek az eltörlése és a jogos kedvezményezettek számának a megnövelése, azáltal, hogy azok akik negatív elbírálásban részesültek újból leadhatjak kérésüket

10. Kártérítés mindazoknak akik katonai szolgálat alatt kötelez
õ munkát végeztek

Törvénykeydeményezésem célja az, hogy minden olyan személy aki a katonai szolgálat alatt kötelez
õ munkát végzett, függetlenül attól, hogy DGSM keretén belül tevékenykedett vagy sem, hasonló elbírálásban részesüljön. Ugyanakkor a törvénytervezet jóváhagyásával elejét vehetjük az Emberjogi Bíróság újabb megróvásainak, hiszen egy viszonylag friss döntésében a strassbourgi bíróság elmarasztalta Romániát a  nem egységes joggyakorlatért ami ebben a témában kialakult.
Portréfilm
Parlamenti tevékenység
Kampány
Fényképek
Videók
KALOTASZEGI MUZSIKA
created by quantum design